2007. november 15., csütörtök

Casino Royale

Na, erről most Neked biztosan a tenyérbemászó Daniel Craig jut eszedbe. De miért nem David Niven? Val Guest és Ken Hughes 1967-es James Bond paródiája sokkal érdemesebb a számontartásra, mint a klasszikus filmsorozat legutóbbi, mondjuk ki, szánalmas tagja.

A film egyszerűen az angol humor netovábbja, olyan szinten pihent, hogy az már fokozhatatlan, de garantáltan mindenkit rabul ejt. A szereposztás egyszerűen parádés. Az ellenség megtévesztésére nem egy, hanem rögtön egy rakás James Bond kísérli meg megmenteni a világot. Sir James Bondod, minden ügynökök atyját alakítja David Niven, lehengerlő stílusban. Fantasztikus lett volna egyszer látni őt komolyan is ebben a szerepben. Az ál-James Bondok csapatát erősíti Peter Sellers – hát a fickó totál kész van. Van egy jelenet, amiben ezerrel bénázik – a komédia magasiskolája. Ugyancsak 007-es ügynök Ursula Andress – érzitek azért… Na, és hogy kik tűnnek még fel itt-ott? Á, egy csomó senki. A főgonosz Orson Welles. A főgonoszné Deborah Kerr. James Bond öccsének, Jimmy Bond szerepében Woody Allen. A film egyik csúcsjelenete. Charles Boyer, Jean-Paul Belmondo… mondom, senkik.

És bizony hangosan röhögtem. Azért ez elég ritkán esik meg az emberrel. Jóízűen és hangosan.

Azt, hogy csak 5,1-et kapott az IMDb-n a túl sok amerikai felhasználónak tudom be, akik nem értik az angol humort.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése