2009. március 19., csütörtök

Pierce Brosnan Arany Málna díja

Pierce Brosnan énekhangja megkapta, ami jár neki. A Mamma Miában nyújtott alakításáért Arany Málna díjban részesítették a színészt , akinek neve Bond, James Bond, s akinek kigombolt inge állítólag jól mutatott szélesvásznon.

Mert hogy nem tisztem megállapítani, így van-e. Mindenesetre énekhang ide vagy oda, Mr. Bond már prózai részeiért is megérdemelné a kitüntetést. Sőt, énekesi karrierje lehet, hogy nem itt fog folytatódni. Pedig szegénynek nincs különösen rossz hangja, csak fekete fegyver és szőke bomba nélkül kicsit kínos. Egyesek szerint ez nem is az ő hangja. Csak az arcát adta. Mint annak idején Pelsőczy László Varga Miklósnak. Aki nem hiszi (például én) járjon utána!



Ja, bocs, ez nem az… Itt az igazi.

2009. március 12., csütörtök

Apáink napjai

Bacsó Péter már-már nyugdíjas lehetett volna, amikor én megszülettem. Már ha lenne ilyen egy filmrendezőnél. De náluk - ahogy Bacsó Péternél is - ilyen nincs. Még tavaly is új filmmel jött ki, s mint nagy öreg, mindenkit hirtelen ért halála. 81 éves volt.

Az 1950-ben diplomázott Bacsó dramaturgként kezdte pályáját. Korai éveiben olyan filmekben közreműködött, mint a Liliomfi, a Mese a 12 találatról vagy az Édes Anna. Az 1956-os forradalom után néhány év kényszerszünet érte, majd 1964-ben jöhetett ki Nyáron egyszerű című filmjével. A legnagyobb filmekben is benne volt a tolla vagy személyisége íróként vagy rendezőként: a Két félidő a pokolban, Szerelem, a Fejlövés vagy az Isten hozta, őrnagy úr! is hordozza őt.

Az örökké tartó ismertséget azonban A tanú hozta meg neki, amely szatírikus hangján tudott szólni az ‘50-es évek rettegéstől teljes, ugyanakkor egyszerre nevetséges világáról. A filmet 1969-ben forgatták, majd 10 évig kellett még dobozban tartani, mielőtt néhány kisebb moziban párszor bemutathatták. 1983-ban pedig A New Yorki Filmfesztiválon is bemutatták, ahol óriási sikert aratott. A tanú azon ritka film, amely ismétlésével sem bukott, köszönhetően a rendszerváltás politikájának és Bacsó zsenialitásának.

Időskori filmjei - bevallható módon - kevésbé találták meg a hangot a kor fiatalságával. De Bacsó zseniális szatírái és társadalomismerete idő fölött állt és áll mindig. Sztorijai és tanulsága hiányozni fog.