Blogunk is méltatlankodott annak idején arról, milyen drasztikus változások várhatóak a 39. Magyar Filmszemlén. Akkor úgy állt, hogy nem is lesz nyitófilm. Aztán meg hogy mégis. Most akkor mégsem? Vagy mi is van tulajdonképpen?
Az igazat megvallva már az ellen is szót emeltem, hogy az oly rövid életet élt zsánerdíj kileheli a lelkét. Hogy manapság, amikor olyan szükség van a művészek és a széles közönség egymásra találására, ezt kell tenni.
De ez még mind semmi ahhoz képest, hogy a szervezők nemrég visszautasították Tarr Béla ajánlatát, hogy ugyan legyen már nyitófilmje a szemlének, majd ő odaadja Arany Pálma jelöléssel bíró A londoni férfiját. A csavarok persze csak most kezdődnek, hiszen visszautasítás után mégiscsak úgy döntött a szervezés, hát jó, ha Tarr Béla szeretné, elfogadják a londonit.
Erre már Tarr Béla intett be. Nos a dolog ott tart, hogy bármennyire is kell nyitófilm a fesztiválnak, talán most már ne legyen újabb fejezet. Megint rosszul jártunk.
Ó édes Istenem, egyszer mennének a dolgok a medrükben…
Az igazat megvallva már az ellen is szót emeltem, hogy az oly rövid életet élt zsánerdíj kileheli a lelkét. Hogy manapság, amikor olyan szükség van a művészek és a széles közönség egymásra találására, ezt kell tenni.
De ez még mind semmi ahhoz képest, hogy a szervezők nemrég visszautasították Tarr Béla ajánlatát, hogy ugyan legyen már nyitófilmje a szemlének, majd ő odaadja Arany Pálma jelöléssel bíró A londoni férfiját. A csavarok persze csak most kezdődnek, hiszen visszautasítás után mégiscsak úgy döntött a szervezés, hát jó, ha Tarr Béla szeretné, elfogadják a londonit.
Erre már Tarr Béla intett be. Nos a dolog ott tart, hogy bármennyire is kell nyitófilm a fesztiválnak, talán most már ne legyen újabb fejezet. Megint rosszul jártunk.
Ó édes Istenem, egyszer mennének a dolgok a medrükben…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése